Második egykori játékosunk, aki kötélnek állt, a beálló: KOCSIS CSABA

Lássuk hát....

A kérdező: Szegedi Tibor 

Hogyan, milyen érzésekkel emlékezel vissza a Tatabányán eltöltött évekre?

 K.Cs. : Nagyon szép emlékek jutnak eszembe, amikor arra az időszakra visszagondolok, ezt az ott szerzett két sérülésem sem tudja árnyalni.

 

Elképesztően nagy kedvence voltál a B-középnek. Mi a véleményed a szurkolókról (bár akkor még nem volt ilyen jó viszony játékos és szurkoló között)?

K.Cs. : Nagyon nagy támaszt nyújtottatok a csapatnak már akkoriban is. Egyik ilyen élmény még most is jó érzésekkel tölt el… Amikor Boszniában a mérkőzés előtti délután dobolva-énekelve megjelentetek a szálloda ablakai alatt, az egy emlékezetes pillanat volt.

 

Ki volt a legjobb játékos, akivel együtt játszottál a Bányászban?

K.Cs. : Nyilván erre a kérdésre nem lehet mást válaszolni, mint Ivo Diaz..de sokan voltak még abban az időszakban a csapat tagjai, akikkel megtiszteltetés volt együtt játszani. Gál Gyula, Törő Szabolcs, Szente Gábor, Halász Máté, Harsányi Gergő és még sorolhatnám.

 

Volt e a csapatban olyan játékos, akivel a pályán kívül is barátok voltatok és esetleg azóta is tartjátok a kapcsolatot?

K.Cs. : Dénes Janival és Szente Gabival akkor egész jó barátság alakult ki, melyek a mai napig meg vannak, bár utóbbinak való igaz igen nehéz természete volt és hát van is… ☺

 

Tudsz e említeni egy olyan legnagyszerűbb sikert, meccset?

K.Cs. : Amikor Tatabányára kerültem az első 4 fordulóban nem szereztünk pontot, majd jött az 5. fordulóban a Debrecen hozzánk, elég nagy volt a nyomás rajtunk, de szerencsére sikerült nyernünk. Ott nekem is elég jól ment a játék és ott elindultunk felfelé. Fél évvel később bronzérmet vehettünk át.

 

Miután elmentél tőlünk, kicsit elveszítettünk szem elől. Mi történt Veled azután, pár gondolatban?!

K.Cs. : Egerbe jöttem játszani és elkezdtem gyerekekkel is foglalkozni. 2 évvel ezelőtt pedig Ózdra másodosztályba igazoltam, ahol nagyon jól érzem magam. Az egri utánpótlásban nyártól, mint az ifjúsági csapat edzője gyűjthettek tapasztalatokat.

 

Még mindig aktívan, magas szinten riogatod az ellenfeleket vagy már szögre akasztottad a mezt?

K.Cs. : A következő szezonban még szeretnék játszani, a másodosztályban igyekszem teljesítményemmel segíteni az Ózdi KC-t.

 

Mi lesz, mi van Kocsis Csabával az aktív kézilabdás korszak után?

K.Cs. : Még aktívabb kézilabdás korszak következik.. az ifjúsági csapat mellett egy U12-es csapat is hozzám fog tartozni. 1 évvel ezelőtt sikerült elvégeznem a MKSZ-NEK Szakedző képzését és szeretnék még többet tanulni, mellyel párhuzamosan magasabb képesítést is szerezni.

 

Családi állapotod mit mutat? Feleség, menyasszony, társ, esetleg kis kézilabdázó palánta szaladgál e körülötte?

K.Cs. : 1 évvel ezelőtt megházasodtam, így lassan majd a kis kézilabdás palánta is szaladgál majd.. ☺

 

Jövőre lesz 10 esztendős az a bronzérem, amit az 1984-es bajnoki arany után 25 évvel szereztetek. Ha a KÉK-TIGRISEK SZURKOLÓI CSOPORT SPORTEGYESÜLET összetrombitálja a csapatot, akkor számíthatunk majd a megjelenésedre?

K.Cs. : Természetesen örömmel jövök, reméljük sikerül összehozni!!!

Addig is sok sikert kívánok az egész Tatabányai Kézilabdás Családnak!!!

 

Köszönöm szépen a válaszokat és további sok sikert és boldog életet kívánunk, Csabi!