MENÜ

 

 

A legújabb áldozatok az 1999-es ifi Európa bajnok jobbszélsőnk, Székely (Pilu) István....

 

Tudjuk meg, mi van vele.... 

Kérdező: Szegedi Tibor

 

- Hogyan, milyen érzésekkel emlékezel vissza a Tatabányán eltöltött évekre?

  Sz. I. : - Kiváló emlékeim vannak a Csapatról, a Városról, a Szurkolókról. Történelmi sikert hajtottunk végre, hiszen 25 év után hoztunk bajnoki érmet a városba. Ez az eufória nagyszerű közösséget kovácsolt belőlünk!

 

-Elképesztően nagy kedvence voltál a B-középnek. Mi a véleményed a szurkolókról (bár akkor még nem volt ilyen jó viszony játékos és szurkoló között)?

Sz.I. : - A szurkolók szeretete a mai napig élesen él az emlékeimben. Még mindig beleborzongok, ha arra gondolok, hogy egy-egy gól után a nevemet kiáltottátok. Nagyszerű élmény volt előttetek/nektek játszani, Hálás vagyok, hogy ezt sokszor átélhettem.

 

- Ki volt a legjobb játékos, akivel együtt játszottál a bányászban?

 Sz. I. : - Nagy Tamás játékintelligenciája, Kiss Ádám küzdeni tudása, Halász Máté zsenialitása mindenképpen kiemelendő.

 

- Volt e a csapatban olyan játékos, akivel a pályán kívül is barátok voltatok és esetleg azóta is tartjátok a kapcsolatot?

  Sz. I. :  Nagy Tomival, Szabó Gyurival, remek kapcsolatban voltunk, Azóta az élet elsodort minket egymástól, de ha alkalomadtán beszélünk, ugyanolyan közel vagyunk egymáshoz.

 

- Tudsz e említeni egy olyan legnagyszerűbb sikert, meccset?

  Sz. I. : - Érdekes választ fogok adni, biztosan kevesen emlékeznek már rá. 2009 őszén a Debrecent fogadtuk, azt hiszem a 4. fordulóban. Addig nyeretlenek voltunk, kicsit beragadtunk a rajtnál a sorsolásnak is köszönhetően. Győzelmi kényszer volt rajtunk és óriási csatában két góllal sikerült győznünk. Ezzel megindultunk azon az úton, ami a bronzéremig repített bennünket.

 

- Miután elmentél tőlünk, kicsit elveszítettünk szem elől. Mi történt Veled azután, pár gondolatban?!

  Sz. I. : - Sajnos az egyik edzésen összeszedett súlyos térdsérülésemből nem sikerült úgy kijönnöm, ahogyan terveztem. Így Tatabánya lett pályafutásom utolsó állomása.

 

- Még mindig aktívan, magas szinten riogatod az ellenfeleket vagy már szögre akasztottad a mezt?

  Sz. I. : - A sérülésem után nem csak a profi sportpályafutásom szakadt meg, hanem végleg befejeztem a játékot. Sosem akartam "levezetni", alacsonyabb osztályban kézilabdázni.

 

-Mi lesz, mi van Székely Piluval az aktív kézilabdás korszak után?

  Sz. I. : -  Az aktív játék után elkezdtem a civil karrierem, jelenleg ingatlanfejlesztéssel foglalkozom.

 

-Családi állapotod mit mutat? Feleség, menyasszony, társ, esetleg kis kézilabdázó palánta szaladgál e körülötted (bár én e dolgokról tudok)?

  Sz. I. : - Családommal Dunakeszin élünk. Csodálatos feleségem van és két kislányunk született. Panni lányom idén volt ötéves, Olívia még csak kettő. Mindketten jó mozgású gyerekek, azt gondolom, bármi lehet belőlük. 80%-ban az akarat és hozzáállás kérdése, hogy ki meddig jut el. Nem fogjuk erőltetni a kézilabdát, de ha úgy döntenek, hogy engem követnek a sportban, akkor mindenben segíteni fogom őket.

 

-Jövőre lesz 10 esztendős az a bronzérem, amit az 1984-es bajnoki arany után 25 évvel szereztetek. Ha a KÉK-TIGRISEK SZURKOLÓI CSOPORT SPORTEGYESÜLET összetrombitálja a csapatot, akkor számíthatunk majd a megjelenésedre?

 Sz. I. : - Egyértelműen IGEN! Legalább Vécsey Gabi átadhatja a mezem, amit 10 éve őriz nekem

 

Nagyon szépen köszönöm, hogy a rendelkezésemre álltál, Pilu! További sok boldogságot és sikert kívánunk Neked!

Nem felejtünk el! 

 

Hírlevél


Asztali nézet